Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. Luxembourgban megalázták a magyarokat - vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az úgynevezett Spar-ítéletről.

A lapban kedden megjelent interjúban Rigó Csaba Balázs tagadta, hogy a Spar ellen indított GVH-vizsgálat hatósági megtorlás lenne, és megjegyezte, hogy az általa vezetett szervezet úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt.

"Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést" - fogalmazott.

Felidézte, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.

Hozzátette, hogy a jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.

"Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor – megítélésem szerint – helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez" - fejtette ki a versenyhivatal elnöke az interjúban.

Hangsúlyozta, hogy a kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől. A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt
- tette hozzá.

Közölte azt is, hogy a Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal: a cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára.

A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott, például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre.

Most azt vizsgálják, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását - mondta Rigó Csaba.

Szólt arról is, hogy több nagy boltláncot is vizsgálnak, miután a nemzetgazdasági tárca augusztus végén megkereste a GVH-t. A minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél.

A kérdés az elnök szerint, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat.

"Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre" - mondta.

Kérdésre kifejtette, hogy tavaly két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztek el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán, és akkor azt állapították meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva.

Akkor azt is megfigyelték - folytatta -, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt.

"Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk"
- fogalmazott.

Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hozzáfogtak azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult, a kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.

A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen - tette hozzá.

Rigó Csaba Balázs kitért arra is, hogy fontos kérdés az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézik a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is.

"Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre" - mondta.

Fotó: 24.hu