Hírek
2018. December 18. 05:00, kedd |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Kutatok szerint van, ami segítheti a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen
Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai szolgálhatnak mintaként újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan "szuperbaktériumokról", amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia.
Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a belek felszínén sokmilliárdnyi baktérium található, amelyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem ez történik, mert a bőr és a bélnyálkahártyák immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek a szervezet saját antibiotikumai.
A szegedi kutatók azt vizsgálták, hogy miért nem alakul ki ezekkel szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumokka szemben. Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint kutatók abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenállóképesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra.
A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy az emberi szervezet saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig működik, azért, mert az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözőek. Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez már haszontalan.
Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban több projekt fogalalkozik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterével. A cél újgenerációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben.
Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismerté az antibiotikum-rezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, azt, amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, és így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben.
A jelenség jelentőségét ma már klinikai szinten is igazolták. Ezen kívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, amelyekkel előrejelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése.
Azért, hogy a módszer ténylegesen az innováció útjára léphessen, a csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányukat.
A most bemutatott kutatás az évente összesen 200 publikációt közlő Nature Microbiology szaklapban jelent meg, ez idén a szegedi kutatók második cikke a folyóiratban.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Január 12. 09:57, vasárnap | Életmód
Számos vendéggel ünnepli 35. születésnapját a Republic
Különleges koncerttel, számos vendéggel fogja ünnepelni 35. születésnapját a Republic február 1-jén az MVM Dome-ban.
2025. Január 12. 09:52, vasárnap | Életmód
MÁV: csaknem 1 millió vendége volt az Utasellátónak tavaly
Tavaly közlekedett a legtöbb vonat Utasellátó szolgáltatással, amit összesen csaknem 1 millió utas vett igénybe a fedélzeti éttermekben és a bisztrókocsikban - közölte a MÁV vasárnap.
2025. Január 11. 09:14, szombat | Életmód
Leállások lesznek az OTP-nél
Rendszerfejlesztési okokból egyes szolgáltatáscsoportokon belül csak részlegesen lesznek elérhetők egyes funkciók az OTP Banknál több januári és februári időpontban.
2025. Január 10. 08:17, péntek | Életmód
Közel 20 ezren fordultak már orvoshoz, influenzás tünetekkel
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2024. december 30. és 2025. január 5. között az országban 19 900-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel