Dombóvár Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről (13034)

Az államháztartás helyi szintjén megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, az eladósodás az Állami Számvevőszék figyelmét a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetére irányította. A 2011-ben megkezdett helyzetelemzés tapasztalatai megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztette. Az adósságkonszolidációt követően kiemelt feladat az adósságállomány újratermelődésének megelőzése, ezért az ÁSZ 2013-ban is kiemelten fókuszál az önkormányzatokra, pénzügyi gazdálkodási helyzetüket, annak szabályosságát témacsoportos ellenőrzések keretében, kockázatalapú kiválasztás alapján értékeli.

Az ellenőrzés célja, tartalma

Az ellenőrzés keretében értékeltük az önkormányzat adósságkezelési és likviditási helyzetét, bemutattuk a pénzügyi egyensúly alakulására hatással lévő folyamatokat. Feltártuk az ezekre ható kockázatokat, a pénzügyi egyensúlyi helyzetet befolyásoló döntés-előkészítő eljárások szabályosságát. Minősítettük az ezekkel összefüggő belső kontrollok kialakítását és működését, valamint az ÁSZ által az ellenőrzött időszakban végrehajtott ellenőrzés megállapításainak hasznosulását. Az ellenőrzést a 2009. január 1. és 2012. június 30. közötti időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának ellenőrzésekor a 2011. december 31-én fennálló kötelezettségek keletkezésének kezdő időpontját vettük figyelembe.

Főbb megállapítások

Dombóvár Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid távon nem biztosított. Az Önkormányzat lakónépességére tekintettel a 2013. évi adósságkonszolidációban érintett. Az alacsony működési jövedelemtermelő képesség miatt a jelentős pénzintézetekkel és szállítókkal szembeni kötelezettségek teljesíthetősége kockázatos.

Az Önkormányzat 2009–2011 között összesen közel 17,9 milliárd Ft költségvetési bevételt realizált, és mintegy 18,5 milliárd Ft költségvetési kiadást teljesített. Az ellenőrzött időszakban bekövetkezett szervezeti változások – a közoktatási feladatátvétel és a tűzoltóság átadása – a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulására jelentős hatást nem gyakoroltak. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások magas és növekvő aránya – 2009-ben 45,1% (mintegy 2,1 milliárd Ft), 2010-ben 47,3%, (közel 2,3 milliárd Ft) 2011-ben 46% (közel 2,2 milliárd Ft) – működési kockázatot jelent. A 2009. év és a 2012. év I. félév között elszámolt felhalmozási kiadások 59%-a, mintegy 2,3 milliárd Ft kapcsolódott az önként vállalt feladatokhoz, amely felhalmozási kockázatot jelent az Önkormányzat szempontjából.

A 2009–2011. években összesen 4 millió Ft működési forrástöbblet és 653 millió Ft felhalmozási forráshiány keletkezett. A működési és a felhalmozási költségvetés összességében 649 millió Ft-os negatív egyenlege a három év költségvetési kiadásának 3,5%-át tette ki. A 2010–2011. években a pénzügyi egyensúlyi helyzet jelentősen romlott, mert az oktatási központ létrehozása miatt növekvő folyó kiadásokat egyre csökkenő mértékben finanszírozták a költségvetési támogatások, az átengedett személyi jövedelemadó bevétel és a helyi adóbevételek. Az Önkormányzat 2011-ben részesült ÖNHIKIönhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása támogatásban, amely nélkül a működési forráshiány 34,7 millió Ft-tal magasabb értéket mutatott volna. A nettó működési jövedelem (pénzügyi kapacitás) 2009–2011 között a működési jövedelem csökkenésének és a tőketörlesztés növekedésének hatására jelentősen csökkent, 2010-ben nem nyújtott fedezetet a felhalmozási forráshiányra.

Az ellenőrzött időszakban tett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések hatására – az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint – 313,6 millió Ft bevételi többlet, illetve 155,5 millió Ft kiadási megtakarítás keletkezett, amely nem biztosított elegendő forrást a pénzügyi egyensúly helyreállításához.

A pénzintézeti kötelezettségek a 2009. év elején fennálló közel 1,4 milliárd Ft-ról a 2012. év I. félév végére 59%-kal, közel 2,2 milliárd Ft-ra növekedtek a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek 2011. évi felvétele, azok törlesztése, a folyószámlahitel állományának növekedése, valamint a kötvény év végi értékeléséből származó árfolyamveszteség együttes hatására. Az Önkormányzat közel 6,5 millió CHF összegű, mintegy 1 milliárd Ft névértékű kötvényt bocsátott ki 2008-ban. A likviditás és a rövid távú pénzügyi egyensúlyi helyzet kedvezőtlenül alakult. A folyamatosan fennálló folyószámlahitel mellett az Önkormányzat 2010-től munkabér-megelőlegezési hitelt is igénybe vett, a hitelek napi átlagos állománya és a hitellel zárt napok száma folyamatosan emelkedett. A pénzintézeti kötelezettségek növekedése az Önkormányzat eladósodásának növekedését jelzi, amely miatt banki kitettség és visszafizetési kockázat mutatkozik.

A vitatott és átütemezett szállítói számlák nélküli, 90,5 millió Ft összegű, lejárt szállítói állomány 2012. június 30-án elérte a dologi kiadások havi átlagának 86,6%-át, emiatt jelentős a nemfizetési kockázat. A kezességvállalás állománya az ellenőrzött időszakban a 2009. évi 35,2 millió Ft-ról közel nyolcszorosára, 278,5 millió Ft-ra emelkedett, amelyhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011-ben 46,5 millió Ft összegben kezességbeváltási igénnyel élt. Az adott kölcsönök állománya 2012. június 30-án 142,1 millió Ft volt. A kölcsönszerződésekben biztosítékokat nem rögzítettek, a kölcsönök megtérülésének bizonytalansága pénzügyi kockázatot jelent.

Az Önkormányzat ellenőrzött időszak végén fennálló, pénzintézetekkel szembeni forint és devizaalapú kötelezettsége közel 2,2 milliárd Ft, a szállítói tartozásállománya 176,2 millió Ft volt. A vállalt hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére a mérlegben kimutatott 167,9 millió Ft követelésállomány vehető figyelembe, amely a teljes kötelezettségállományra nem nyújt fedezetet. Kockázatot jelent, hogy – a nem megfelelő színvonalú működési jövedelemtermelő képességből adódóan – a folyó költségvetésben képződő bevételek a feladatellátás kiadásain túl várhatóan nem nyújtanak fedezetet az adósságkonszolidációt követően sem a jövőben esedékessé váló pénzintézetekkel szembeni és egyéb kötelezettségekre. Az Önkormányzat az adósságszolgálat teljesítésére elkülönített tartalékokkal nem rendelkezik.

A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése teljes körűen nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel az ellenőrzött időszakban a pénzügyi egyensúlyra kiható kockázatok beazonosítása, felmérése, értékelése, ezáltal kezelése elmaradt. A pénzügyi gazdálkodási folyamatok szabályosságát biztosító belső kontrollok köréből a pénzügyi gazdasági döntések megalapozását szolgáló, valamint a pénzintézeti kötelezettségvállalások szabályosságát biztosító kontrollok gazdálkodási folyamatokba történő beépítése – az ellenőrzés során feltárt hiányosságok alapján – nem volt megfelelő. A beépített belső kontrollok működését az ellenőrzés megfelelőnek minősítette.

Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ÁSZ ellenőrzése során a pénzügyi és gazdálkodási helyzet javítására tett három szabályszerűségi és három célszerűségi javaslat hasznosult.

Összességében az Önkormányzat működési jövedelemtermelő képessége gyenge volt, forrásai az ellátott feladatokra nem nyújtottak fedezetet. A nagyrészt az önként vállalt feladatokhoz kapcsolódó felhalmozási kiadások teljesítéséhez felvett fejlesztési célú hitelek, valamint a deviza alapú kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek teljesíthetősége kockázatot jelent. A hitelekből megvalósult beruházások a feladatellátás színvonalának javításához hozzájárultak, de nem teremtettek bevétel növelési lehetőséget. A pénzintézettel szembeni és a szállítói kötelezettségeken túl, a kezességbeváltás, valamint az adott kölcsönök bizonytalan megtérülése az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodási pozícióit és működését rövid távon korlátozzák.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk

a polgármesternek, hogy terjesszen a Képviselő-testület elé a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors helyreállítását, hosszú távú fenntartását, valamint az adósságállomány újratermelődése elkerülését biztosító reorganizációs programot. Intézkedjen, hogy a költségvetési rendelettervezet, valamint annak módosítása előterjesztését megelőzően mérjék fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Az adósságkonszolidációt követően fennmaradó kötelezettségek teljesítése érdekében terjesszen a Képviselő-testület elé egyensúlyi (elkülönített) tartalék képzésére vonatkozó döntési javaslatot. Intézkedést javasoltunk a szállítói kitettség és az adósságrendezési eljárás megindítása elkerülése érdekében. A kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása céljából javaslatot tettünk az önként vállalt feladatok finanszírozhatósága felülvizsgálatára. Javasoltuk továbbá a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott kölcsönöknél a kölcsönszerződésben – a kamat felszámításán túl – a követelés biztosítására fedezet, illetve egyéb jogi biztosíték kikötéséről való rendelkezést.

a jegyzőnek, hogy működtessen a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a pénzügyi egyensúlyt befolyásoló kockázatok kezelésére alkalmas kockázatkezelési rendszert. Alakítsa ki azokat a belső kontrolltevékenységeket, amelyek biztosítják a pénzügyi-gazdálkodási folyamatok szabályosságát.

A jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.